Mivel 1956 és 1989 között a magyar labdarúgó válogatott rendszeres résztvevője volt a világbajnokságoknak, ez a tény rendszeres kihívás elé állította a politikai rendőrséget - mutatta be Takács Tibor az ArchívNet legújabb számában.

A kiépülő kommunista rendszer kezdettől fogva nagy figyelmet fordított a sportra, és azon belül különösen a labdarúgásra. A különböző klubcsapatokat állami erőszakszervezetek, valamint intézmények (szakszervezetek) csapataivá alakították. A politikai vezetés a válogatott sikereit a rendszer sikerének állította be, és tudatosan arra használta ezeket, hogy javítsa a lakosság hangulatát. Ennek fejében bizonyos kiváltságokban részesítette a legjobb labdarúgókat.

(Tovább... | 15485 betû van még | Értékelés: 0)

(Tovább... | 18436 betû van még | Értékelés: 4.83)

 levéltári iratok titkosításának feloldására alakult „ügynökbizottság” tagjaként Ungváry Krisztián történész a Kiss László alkotmánybíróval való pereskedésében a saját bőrén tapasztalhatta, hogy az érvényben lévő jogszabályok mennyire hátráltatják a pártállami diktatúra működésének megismertetését. Ungváryt két és félmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Legfelsőbb Bíróság. A pénz előteremtését célzó akciót éppen a Biszku-film zártkörű vetítésén kezdték el, Kiss, az egykori egyetemi párttitkár ugyanazzal a logikával érvelt a törvény előtt, mint a közélettől régen visszavonult Biszku Béla, a korai Kádár korszak véreskezűnek tartott belügyminisztere: csak véleményének adott hangot, amit a hatóságoknak nem volt kötelező megfogadniuk.

(Tovább... | 7856 betû van még | Értékelés: 0)

A hortobágyi kényszermunka-táborok hatvan évvel ezelőtti megnyitása alkalmából megemlékezést tartottak az egykori kitelepítettek és családtagjaik a hortobágyi ökumenikus templomban szombaton.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára arra figyelmeztetett, hogy még mindig kevesen tudnak az egykori kényszermunka táborokról, ezért fontos, hogy az oktatás, a filmkészítés mellett a volt kitelepítettek közvetlenül is átadják megrázó emlékeiket a mai fiataloknak. Az államtitkár szerint ugyanakkor az is fontos, hogy az állam felelősen viselkedjen, ezért – mint mondta – az új kormány „kiegyenlítette a számlát”, és immár ugyanúgy bünteti a kommunizmus bűneinek tagadását, mint a holokausztét.

(Tovább... | 4281 betû van még | Értékelés: 0)

Az 56-os megtorlásnak Biszku Béla az egyik támasza és talpköve – hangsúlyozta a Heteknek Kenedi János kutató, aki a minap bemutatott Bűn és büntetlenség című dokumentumfilm kapcsán azt jegyezte meg, hogy húsz éve  várt arra, hogy ilyen színvonalú film készüljön a pártvezetőről.

Jelent-e a magyar rendszerváltás és a demokrácia szempontjából kihívást, hogy Biszku Béla békésen élheti az életét Buda egyik dombján? És az, hogy a családtagjai letilthatják és/vagy megpróbálhatják letiltani a róla szóló film vetítését?

(Tovább... | 10068 betû van még | Értékelés: 5)

Romániában – tudjuk meg a legnagyobb példányszámú román napilapból, az  Adevărulból – nemrég került elő egy igen fontos történelmi dokumentum: annak a beszélgetésnek a szó szerinti jegyzőkönyve, melyet Ion Iliescu és Petre Roman, az 1989-es romániai események két kulcsszereplője folytatott Jevgenyij Tjazselnyikov Bukarestbe akkreditált akkori szovjet nagykövettel 1989. december 27-én. A beszélgetés – melynek teljes szövege most először jelenik meg – egyértelmű bizonyíték arra, hogy a Szovjetunió tankok küldését tervezte a rend helyreállítására, Iliescuék pedig igyekeztek biztosítani Moszkvát, hogy megmaradnak a „szocializmus építésének” kipróbált útján, a többpártrendszert pedig vagy csak korlátozott mértékben nem hajlandók engedélyezni.

(Tovább... | 5632 betû van még | Értékelés: 0)

Szalondemokraták és a történelemhamisítás
A munkaszolgálatos költő az ukrán fronton harcolt?

„Turek Miklós – aki a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen diplomázott – zenével és hangeffektusokkal gazdagított előadása hatásosan mutatta be Radnóti fogságát, illetve utolsó pillanatait. Radnótit 1944 májusában hívták be munkaszolgálatra és ezt követően az ukrán fronton (síc!) harcolt. A magyar haderők visszavonulása után Radnóti a bori munkatáborba került és néhány hétre rá pedig Heidenauba. A fogság alatt Radnóti folyamatosan verseket írt, melyeket egy füzetbe rögzített. Amikor 1944 augusztusában bezárták a Bor melletti tábort, 3200 magyar zsidót deportáltak Magyarországon keresztül. Út közben halt meg Radnóti, miután brutálisan megverte egy tiszt és aztán agyonlőtték a Győr környékén fekvő Abda nevet viselő faluban. Csak Radnóti halála után találták meg a verseit tartalmazó füzetet, amikor földi maradványait kiásták a tömegsírból…” (Kanadai Magyar Hírlap, 2008. október 1.)

A történelemmel – és úgy általában, a műveltséggel – szembeni tiszteletlenséggel vegyes tudatlanság elegye volt az a kulturális összejövetel, melyről 2008 őszén Christopher Adam, a Kanadai Magyar Hírlap magyar származású főszerkesztője számolt be, és amelyen Ottawában díszvendégként vett részt Vastagh Pál, a Magyar Köztársaság rendkivűli és meghatalmazott nagykövete, számos politikus, irodalmár, továbbá „nemzeti emigráns” társaságában…

(Tovább... | 3844 betû van még | Értékelés: 4.88)

Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.

Az 1848 március 15.-én kitört forradalom és szabadságharc nem volt előzmény nélküli. Abban az időben a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság együttesen alkotta az Osztrák- Magyar Monarchiát. Közös uralkodója volt a két országnak, aki a Habsburg-házból került ki. Bár volt magyar Országgyűlés, ennek nyelve először a latin, majd a német lett.

(Tovább... | 7766 betû van még | Értékelés: 5)

Különös exhumálás
A bori munkaszolgálatosok holttesteit találták meg Abdán?

„Nem a történész feladata az ítélkezés, hanem a független bíróságoké. A történész egy-egy életút, egy-egy történet megrajzolásakor lehet ’elnézőbb” vagy ’szigorúbb’ – de nem feledkezhet meg arról, hogy munkájának alapelve a ’sine ira et studio’ (vagyis: harag és részrehajlás nélkül kell történelmet írni).

Vannak sajnos, akik ezt az alapelvet nem veszik eléggé komolyan, a forrásokat és a korszakot nem ismerik elég mélyen, ugyanakkor hajlamosak mellőzni azokat a forrásokat, melyek nem illenek a prekoncepciójukba. Csapody Tamás esetében is ezt látom a legnagyobb gondnak…” – összegezte véleményét Szakály Sándor azokról a hamisítókról (néven nevezve egyiküket), akik az innen-onnan összeszedett értesüléseiket, információikat az éppen aktuális politikai vezetés szolgálatába állították.
Az úgynevezett Demokratikus Hálózat elnevezésű szalondemokrata gyülekezettel együttműködő „történésszel” kapcsolatban leírtakhoz – a Radnóti-kutatás szédelgéseihez és fikcióihoz – hozzátéve, hogy „jó példa erre Tálas András esete, akiről Csapody Tamás korábban többször állította, hogy Radnóti gyilkosa, amire a Tálas örmester ellen lefolytatott perben nincs semmi utalás. Az utóbbi időkben Csapody már nem biztos ebben az állításában – de azért úgy véli: Tálas őrmester (mert kivégezték… mert a 298-as parcellában temették el?) bűnös…”

(Tovább... | 4478 betû van még | Értékelés: 4.90)

A „Heidenau” lágertől az abdai tömegsírig
Kit temettek el a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben?

Csapody Tamás társadalomkutatónak, a bori zsidó munkaszolgálatosok egykori táborai hűlt helye kutatójának a szándéka – de csupán csak a szándéka – dicséretes abban az ügyben, amit az elmúlt két szűk esztendőben végzett. Radnóti Miklós meggyilkolása körülményeit körüljáró, inkább bulvárszintű, semmint tudományos értékű publikációi közben valahogy (innen-onnan felcsipegetett) információiból az 1945 után kivégzett hungarista-nyilas vezetők eltemetési helyének „kutatójává” avanzsált közíró azonban – a Népszabadság napilapban illetve az Élet és Irodalom hasábjain közzétett – megnyilatkozásai, dícséretes szándéka mellett, többet ártottak a pártatlan feltárás ügyének, mint amennyit segítettek úgy a Radnóti-kutatásnak, mint a szélsőjobboldali tevékenységek feldolgozóinak.

(Tovább... | 1868 betû van még | Értékelés: 5)

Kádár hóhéra – a demokrácia nyugdíjasa
A hadbíró őrnagyot a „rendszerváltás” után vezérőrnaggyá léptették elő

Amint az a magyarországi sajtó híreiből ismert, a Honvédelmi Minisztérium szóvívője cáfolta, hogy 2009. szeptember 21-én Tömböl László altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke emléktárgyat, jutalmat adott volna át dr. Mátyás Miklós nyugállományú hadbíró vezérőrnagynak – annak a személynek, aki az 1956-os forradalmat követő megtorlások során 23 halálos ítéletet hozott a szabadságharcosok büntetőeljárásai során.
„Való igaz, hogy a Honvédelmi Minisztérium weboldalain a jelzett időpontban Z. T. aláírással megjelent az a közlemény, mely szerint Borszéki Tivadar, Hajnal István, Nagy János, dr. Mátyás Miklós nyugállományú vezérőrnagyok és Bíró József, Farkas Bertalan nyá. dandártábornokok kaptak jutalmat születésnapjuk alkalmából – de ez a híranyag egy korábbi jutalmazási lista alapján tévesen került közlésre. Dr. Mátyás Miklós egykori hadbíró szeptember 21-én nem volt ott az ünnepségen.” – cáfolta saját sajtóosztályát a Honvéd Vezérkar főnöke.
Bár egyéb észrevételt nem tett az 1957-ben született vezérkari főnök, azt sem kifogásolta, hogy a korábban őrnagyi rendfokozatban szolgált vérbírót ki léptette elő 1990 után vezérőrnaggyá és milyen meggondolás alapján kapja a tábornoki nyugdíját attól a demokráciától, amely ellen oly’ sokat tett az elmúlt évtizedekben – ám ennek megválaszolása nyilvánvalóan nem az ő feladata…

(Tovább... | 26469 betû van még | Értékelés: 4.66)

„Gorbacsov a 20. század egyik legnagyobb alakja”

1989 különleges év volt, hiszen a drámai esztendő eseményei üdvös hatásúnak bizonyultak - állapítja meg Joshua Muravchik a World Affairsben. Érdemes visszatekinteni a 20 évvel ezelőtt történtekre. Általánosan elterjedt az a vélemény, hogy a kapitalizmus és a szocializmus vetélkedéséből az előbbi került ki győztesen. Robert Heilbroner közgazdász is így látta: szerinte a Szovjetunió összeomlása a szocializmus végét is jelentette egyben. Mások ellenben úgy vélték, a kommunizmus bukása elegyengetheti az utat egy tisztább szocializmus előtt.

(Tovább... | 13831 betû van még | Értékelés: 0)

Nicolae és Elena Ceausescu egykori román kommunista diktátor házaspár 1989. december 22-én menekült el helikopterrel a központi bizottság bukaresti épületéből. Útjuk azonban nem tartott sokáig, mert már néhány óra múlva a hatalmat átvevő új erők fogságába kerültek.

Ceausescuékat egy katonai kaszárnyába szállították, ahol később rögtönítélő bíróságot állítottak fel, majd a helyszínen végre is hajtották a halálos ítéletet. Az egész eljárás a vádlottak orvosi vizsgálatával, a per lebonyolításával és az ítélet végrehajtásával együtt szűk két órát tartott.

(Tovább... | 2632 betû van még | Értékelés: 0)

Előzetes az ex-miniszterelök nekrológjához

A politikai közéletben „Hóbagoly” néven is emlegetett dr. Boross Péter Nagybajomban született 1928. augusztus 27-én. Középiskolai tanulmányait Kaposváron, a Somssich Pál Gimnáziumban kezdte el, majd a Német Birodalmból történt hazatérése után egy év késéssel, 1947-ben érettségizett. Ezt követően vették fel a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol már annak jogutódjában diplomázott 1951-ben. 1951 és 1957 között a Fővárosi Tanács tisztviselőjeként dolgozott, 1956-ban – az 1990 utáni önéletrajza tanúsága szerint – a forradalom és szabadságharc idején a „Budapesti Forradalmi Bizottság és az értelmiség forradalmi tanácsának tagja” (síc!), 1959-ig rendőri felügyelet alatt állt. Ebben az időszakban, némileg az állítólagos forradalmi tevékenységével illetve az üldözöttségével is ellentmondásban, vendéglátóipari ellenőrként, üzletvezetőként és képkereskedőként dolgozott.
1965-ben a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalathoz került, melynek áruforgalmi igazgató-helyettese lett 1971-ig, majd pártállam idején ideológiai megbízhatóságot igénylő munkahely igazgatójává nevezték ki, mely tisztségét 1989-ig (!), nyugdíjba vonulásáig töltötte be. „Az 1956-os tevékenysége után csak a rendszerváltáskor vált újra aktívvá” – olvasható az MDF weboldalán – Antall József kormányában először a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt (1990. május és július között), ezt követően a Magyar Köztársaság Információs Hivatala és Nemzetbiztonsági Hivatala vezetésével megbízott tárca nélküli miniszter 1990 decemberéig, amikor a lemondott Horváth Balázs helyét vette át a Belügyminisztériumban és így a kormányfő helyettese lett.
A kormányzó Magyar Demokrata Fórumba csak 1992-ben lépett be. 1993-ban beválasztották a párt országos elnökségébe, Antall József 1993. december 12-én bekövetkezett halála után az Országgyűlés (?) Magyarország miniszterelnökévé választotta – mely posztot az MDF 1994-es vereségéig viselte.

(Tovább... | 22109 betû van még | Értékelés: 4.85)

Az ördöglovas és a karrierlovag
A párttitkár előszobájától a Sándor-palotáig

A budai várnegyedben látható Sándor-palota 1867 és 1945 között – kisebb megszakításokkal – a mindenkori magyar miniszterelnök rezidenciájaként szolgált, nem egy alkalommal kormányülések színhelye is volt. 1805-ben itt született gróf Sándor Móric, az „ördöglovas” (a főnemesi család utolsó sarja), a palota 1831-ben került Pallavicini őrgróf tulajdonába, a levéltárukból származó rajzokat és leírásokat használták fel később, a 2002. évi újjáépítésnél.

 .

(Tovább... | 26073 betû van még | Értékelés: 5)